A település egyben turisztikai fővárosa a nagyrészt kakcsikel és kicse indiánok által lakott guatemalai északi felföldnek. Ma a tó környékének felfedezését tűtük ki célul. A helyi autentikus reggeli (omlett, feketebab-szosz, sajt, tea)utan hajókirándulásra indultunk Latin-Amerika egyik legszebb fekvésű, szemet gyönyörködtető vulkánokkal körülvett taván.
A San Pedro (3020 m), Tolimán (3158 m) és Atitlán (3537 m) tűzhányók közt elterülő Atitlán-tó, maga is vulkanikus kráterben foglal helyet. Kirándulásunk során megismerkedtünk San Marcos, és Santiago de Atitlán közösségeivel. Santiago a már megismert kultúrák mellett a cutuhil népcsoporttal ismertet bennünket meg.
Érdekessége, hogy a férfiak is szépen hímzett fehér nadrágot viselnek és a helybéliek a kereszténység mellett Maximón ősi kultuszának is hódolnak.
Ez egy olyan babu, akit itatnak es dohanyoztatjak, illetve a penzfelajanlast is elfogadjak Maximon igenyeinek kielegitesere :-)
Rengeteg csecsebecset sikerul rank sozni, es persze olyan nehez ellenallni a mosolygos aprocska arus fiuknak-lanyoknak. Holnap immar, -ha minden igaz- sajat iskolabusszal kozelitjuk meg a mukodo vulkan labat...
Gabikám ! csodás lehet.S hogy itthonról is képben légy,ma reggelre leesett az első hó,nem kis mennyiségben.Még most is esik.
VálaszTörlésHello, na végre követem a blogot, eddig Pécs és Pest között ingáztam, meg ügyintéztem.
VálaszTörlésMost meg irigykedve olvasok :) még... még...még...!