A külföldi turisták rohamát elkerülendő délelőtt 10-kor indultunk utolsó romvárosunk Chitzen Itza felé. Két 12 fős busszal először egy barlang-medencében álltunk meg fürdőzni és természetesen a fiúk örömére ugrálni. A "cenote" nagyon híres, sokan voltak, s minden dupla annyiba kerül, mint máshol. A liánok és trópusi növények övezte "lyukba" először félelmetes volt belenézni is, de a víz kellemes és üdítő volt a kintihez képest.
Egy tartalmas, svédasztalos ebédet követően értük el a "turistás" műemléket. A "Kukulkan" tiszteletére emelt templomot, a Maja birodalom legnagyobb labdajáték pályáját, a csillagvizsgálót és az "áldozatok kútját" nézhettük meg.
A pok ta pok elnevezésű rituális labdajáték a maja kultúra egyik jellemző eleme. A téglalap alaprajzú pályát hosszanti irányban magas fallal határolták, amelynek két végén, néha közepén is több mint 5 méter magasan egy-egy körgyűrű volt, amelyen a labdát a kezek és lábak használata nélkül, azaz vállal, mellel, könyökkel vagy csípővel kellett átütni. A labda kaucsukból készült, 1-3 kilogramm súlyú. A rendkívül megerőltető játékot öt-hét játékosból álló két csapat játszotta. A játékosok bőrből készült erős védőruhát és térd-könyökvédőt hordtak. A kutatók szerint a játék az életért folyt. Az még ma is vitatott, hogy csak a vesztesek csapatkapitánya, vagy az egész csapat a győztesek áldozatává vált. A labdajáték egy megfejtetlen talány... Vannak olyan területek is a Yucatánon ahol úgy tartják, hogy a játék végén természetesen a győztest áldozták fel, mert egy maja harcosnak megtiszteltetés meghalni az istenek engesztelésére....
Chichén Itzában találjuk egész Közép-Amerika legfigyelemreméltóbb labdajátékpályáját.
A 168 méter hosszú, 38 méter széles pálya a Kukulkán-templomtól néhányszáz méterre északnyugatra fekszik. A pálya hosszanti oldalait 8 méter magas falak határolják, két végén egy-egy templom áll. Az oldalfalak domborművei lefejezett játékosokat ábrázolnak. Kiemelt figyelmet érdemel, hogy a játéktér különleges akusztikával bírt. A falak építésénél hét különböző mész- és homokkövet használtak, aminek eredményeként egyetlen taps, hétszeres visszhangot ad – ez építészeti mestermunkának tekinthető.
Chak-mol esőisten szobor változatait, az ezer hős oszlopcsarnokát....
Este érkezünk Playa del Carmenbe, már ismert szállásunkra és fogyasztottuk el a mexikói tipikus búcsúvacsoránkat. 12 társunknak végetért a túra, reggel rájuk már a cancuni reptér várt, s azóta szerencsésen hazaértek :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése